Akkor megkísérlem a lehetetlen: összeszedni valami értelmeset abból a katyvaszból, amit jelen írónőnknek sikerült összehoznia. Érzem nehéz meló lesz ez, de hát azt mondják a bölcsek hogy az ezer mérföldes út is egyetlen lépéssel kezdődik, és hát mivel az én szócsövem olyan fajta hogy csak egyszer kell megnyitni, és áramlani kezd belőle a lényegi információ - csak az, mint tudjuk - így könnyűszerrel levonható: magas hegy, nem magas hegy, akkor is megmászom ha belegebedek! - megint kezdek túl költői lenni.
Na szóval, akkor a célirány az előre...
"Egy férfi, aki mások szenvedélyével játszik.
Egy nő, aki belemegy a játékba, de nagy árat kér érte.
Damien Stark sportolóból lett milliárdos, akinek nem sokan mernek nemet mondani.
Nikki Fairchild az egyetlen nő, aki felkorbácsolja a szenvedélyét.
Milyen titkokat rejteget Niki, az egykori szépségkirálynő?
És milyen démonok üldözök Starkot?
Ki bírja tovább ezt a kíméletlen játékot?"
Kiadó: Athenaeum
Egy nő, aki belemegy a játékba, de nagy árat kér érte.
Damien Stark sportolóból lett milliárdos, akinek nem sokan mernek nemet mondani.
Nikki Fairchild az egyetlen nő, aki felkorbácsolja a szenvedélyét.
Milyen titkokat rejteget Niki, az egykori szépségkirálynő?
És milyen démonok üldözök Starkot?
Ki bírja tovább ezt a kíméletlen játékot?"
Kiadó: Athenaeum
Kiadás éve: 2013
Oldalak száma: 398
Ára: 3490 Ft
Julie Kenner |
Az alapok változatlanok: pasi, aki szeret játszadozni, enyhén szériahibás csajszi, szerződés - mert az most már szükségszerű, ha valaki kamatyolni akar -, mély lelki traumák - hogy mehessen a licit, szereplőink közül melyik van jobban elfuserálva -, pénz és elit társaság minden mennyiségben, és persze mindenki szép, vonzó, erotikus, stb., stb...
Először leírnám azt ami tetszett. Volt ilyen, hihetetlen, de TÉNYLEG volt! Kedves főhősnőnk helyenkénti reakciói - nem, nem a szexben - kifejezetten imponálóak voltak. Némi párhuzamot véltem felfedezni a saját lendületem, és hölgyeményünk karaktere közt - gyorsan vág az esze, és nem rest nyersen elküldeni Damient a bús fenébe, ha fel van idegesítve, és ez jó! Mert emberek vagyunk, és olykor dühösek, indulatosak, és ha nálam is szakad a cérna, akkor olykor bizony elmulasztom rátenni a lakatot a számra. És Nikki hasonló...Reprezentatív példa:
Szituáció: Nikki meg van győződve arról, hogy Damiennek köszönheti hogy kirúgták a munkahelyéről... mert a pasi irányításmániás, meg minden...Elég annyi, hogy hölgyikénk dúlva fúlva rohanja le a férfiút annak irodájában.
"- Ezt a csodálatos meglepetést! - mondja míg keresztülvág a szobán hosszú lépéseivel. Olyan szuper, olyan kurvára ártatlannak látszik, hogy ismét a láva forróságával csap ki belőlem a düh, amely már lanyhulóban volt. - Hogy rohadnál meg! - ordítom, és keményen pofon vágom, egyformán meghökkentve őt és magamat."
Na igen kérem, ezt így kell csinálni. De megnéztem volna élőben! De voltak, még sziporkái a lánykának, amik tisztességesnek nevezhetők. Az agyi kacifántjaiban is jól éreztem magam olykor-olykor...
"... Abban a percben tudom, hogy ha most azt mondaná, rázzam le a barátomat, és maradjak bent vele, megtenném. Dögöljön meg, és dögöljek meg én is, de itt maradnék Damien Starkkal."
Hogy nyers? Nem kétséges, de mivel én is hasonlóan szoktam magamban morgolódni, így a szimpátiámat elnyerte. De milyen szép is lett volna az élet, ha a többi jellemző is klappolt volna. De nem. Azt leszámítva, hogy Nikkinek néha vannak meglepően őszinte pillanatai, itt véget is ér a hősnőnk, és a saját személyiségem közti hasonlóság. Amit tudni kell: Nikki egy olyan szépségkirálynő volt, akit az anyja belekényszerített a szakmába kislány korában. Megszabta miket vehet fel, mennyit aludhat, miket ehet...és hősnőnk a felhalmozódott feszültséget kompenzálandó vagdosni kezdte magát. Combjait, csípőjét. Nem butaság, hogy egy olyan ember, aki nem ura a saját életének belemenekül egy ilyen kényszercselekvésbe. Van ilyen az életben is, meglehetősen komoly probléma, és nem is olyan egyszerűen orvosolható - ez is kap tőlem egy pipát, mivel más, mert eltérő... itt végre nem az erőszak a téma (hittem én hülye, de erről majd később). A lényeg, Nikki személyisége erős startot mutatott, ráadásul hőseink nem fekszenek össze csak valahol a 250. oldal magasságában - ergo nincs elsietve a "játék" -, és én már kezdtem elkönyvelni a tényt, hogy talán egy újabb gyöngyszemre leltem. Aztán ezek az ügyefogyottak elhálják, amit el kell, és olyan ívű zuhanás történik, amitől kedvem lett volna apró cafatokra tépni a könyvet.
A problémák:
1, A SZERZŐDÉS - Damien eltökéli, hogy kell neki egy akt Nikkiről, ezzel nem is lenne probléma. A probléma ott kulminál, hogy mindezért 1 millió dollárt ajánl a lánynak, azzal a kikötéssel hogy a festmény elkészülésének ideje alatt Nikki minden fellelhető értelemben az övé lesz. Hogy mi is ezzel a bajom? Azon túl persze, hogy teljesen felesleges volt ez ide...Először is: nálam a pénz, és az észbontó szex nem összeegyeztethető fogalmak (vagy megkapja ingyen tőlem az érintett másik fél, vagy nem kapja meg... lennének, akik erre azt mondanák hogy pocsék az üzleti érzékem, de ez van). Másodszor pedig: könyörgöm, most már csak akkor lehet kufircolni, ha ezt egy ügyvéd is ellenjegyzi?!
2, DOMINANCIA KONTRA VEHEMENCIA - tök jó, hogy minden hiperszuper vonzó pasi olyan formában domináns (NEM DOMINÁNS), az ilyen könyvekben, hogy csak és kizárólag egy cél vezérli: gyönyört adni a kiválasztott kedvesnek. Most már fix, hogy ezen írónők egyikének sincs halvány lila fogalma sem arról, miről is szólna ez az egész. A kontroll, az irányítás nem arról szól, hogy rád parancsolnak: élvezz most! Az egész cécó, az oda vezető útról szól, és az hogy megsimogatnak egy jégkockával, meg kapsz egy mellbimbócsipeszt...nos attól még nem fog a cél a teljesülni. A megadás könnyebbik része a fizikai rész. Ha valaki domináns az a lelki részre fog összpontosítani, amíg nem marad már tiszta gondolata az embernek, és az fogja mámorral eltölteni, ha látja, hogy már tényleg nem bírja a másik fél. Némi könyörgés, hogy ugyan érints már meg, és a mi hős domináns lovagunk már ugrik is? Na persze...Ez szex. Játékos ugyan, és kacérkodó is, de akkor is csak egyszerű szex. Ha odaforraszt az ágyrácshoz, akkor is csak egyszerű szex marad...
3, BIZTONSÁGI SZÓ - véleményem már kifejtve Millernél, azóta nem változott az álláspontom. Röviden: baromság az egész, de úgy néz ki olyan lesz ez is, mint a "szerződés". Ha megjelenik az ember lányának az életében egy multimilliárdos pasi, és mer vetni rád egy pillantást, akkor rögtön célszerű lerohanni a biztonsági szavaddal, és az orra alá dugni egy szerződést, ha akarja, ha nem.
4, PARANCSRA ÉLVEZÉS - egy újabb sarkalatos pont, mi megkerülhetetlen. Nem a parancsba adás tényével van bajom, mert az ilyen jellegű szexnél, ez biza előfordul. Szerény személyemnek, egyetlen problémája ezzel az egésszel, hogy kezdek irigykedni. Hősnőink kivétel nélkül már csak a pasi szemének ködös csillogásától is majd' elélveznek, és ha már az ujjaik is képbe lépnek, a teljes lezajlási idő a starttól a megkönnyebbülésig 30 másodperc, és maximum három perc között mozog. Ja igen, és ebben a könyvben sem illatozik nőiességünk édes kelyhe, hanem egyszerűen csak szaglik. Részemről a nemi testtájaknak meghatározó, vagy jellegzetes illatuk van (amennyiben karba vannak tartva). Ha szaglanak, akkor már régen rossz...
5, ERŐSZAK - na ezt figyeljétek (abszolút mélyrepülés a könyvben):
"Olyan sok minden jut eszembe, ami most támpontnak tűnik. Az arca amikor elmesélte, hogy abba akarta hagyni a teniszezést, de az apja nem hagyta. A hallgatása, amikor a szemétláda új edzőjéről beszélt, és én megkérdeztem, hogy a versenyzés ölte-e ki a teniszből az örömöt. Evelyn célozgatása a szőnyeg alá söpört titkokra. És hogy örökké ő akar irányítani. Az üzletben. A kapcsolataiban. Az ágyban. Természetesen tévedhetek, de nem gondolnám. Damient megerőszakolták gyerekkorában."
Tuti! Basszus, és te ezen még morfondírozol? Hisz irányításmániás, és mint tudjuk ez csak akkor alakulhat ki, ha minimum egyszer akarata ellenére meghágták! Sőt nem is egyszer, és nem is egy ember...Egy egész regiment, öcsém! - Ide azzal a bökővel, hadd szúrjam szíven magam...Elárulok valami egészen meglepőt. Kezeket fel, akiknek olyan munkája van, ami teljes embert, összeszedettséget, komoly koncentrációt, és odafigyelést kíván. Ahol akad stressz dögivel, és ahol minden egyes lépésedet komolyan meg kell fontolni, mert nem csak a te boldogulásod múlik a döntéseiden. Nem is kell ilyen munkakörben dolgozni, elég némi empátia ahhoz, hogy átérezhesse az ember. Nagy nyomás, minden nap egy küzdés, és sokszor a környezeted kiveszi a kezedből a legideálisabb megoldást, és valaki sérül. A felelősségérzeted megsínyli, talán még hibáztatni is kezded magad...Mit teszel? Kompenzálsz. Mindenki úgy, ahogy neki kényelmes. És vannak akik ezt a feszültséget, így kompenzálják. Ettől még nem lesz lelki nyomoronc, nem lesz depressziós, önutálattól szenvedő, világfájdalmat cipelő figura az illető. Egyszerűen csak így oldódik. És igen, vannak akik ezt is képesek kellő intelligenciával lekezelni. Ez volt az a momentuma a történetnek, ami sikeresen lefárasztott annyira, hogy már ne is érdekeljen a folytatás.
6, PEJORATÍV KIFEJEZÉSEK TÖMEGE - szereplőink nem szeretkeznek, nem dugnak, de még csak nem is kefélnek. Basznak - újfent elnézést kérek, csak idézek. A szaporulási tevékenységi stílusok közül, drága hősnőnk csak ezt ismeri - marha irritáló, már csak azért is, mert hőseink a könyv közel feléig magázódnak, illetve elvileg egy diplomázott nőről és egy zseniket megszégyenítő pasiról beszélünk, és igen előfordul olykor, hogy az ember a mocskosabb kifejezések között lavírozik, de nem állandóan. És csak hogy hősünk se maradjon le, előszeretettel ismételgeti a "pina" szót, halvány kísérletet sem téve néha a szinonimák felé fordulásra (pedig van belőlük annyi, hogy Dunát lehet vele rekeszteni). Ezen felül oldalanként minimum kétszer találkozhatunk a lucsok különbözően felhasznált/melléknevesített alakjával, és a folyni igével. Igénytelen, nem erotikus, és meglehetősen nyers, barbár megoldás egy amúgy érzéki jelenetet ily módon ledegradálni. Nem tetszett.
7, ÉRZELMI KATASZTRÓFÁK LEGYINTÉSSEL VALÓ ELINTÉZÉSE - azon kívül, hogy hőseink teljesen ki vannak fordulva a normalitásból, még a fejük felett lebegnek egy haláleset némileg tisztázatlan körülményei is. Fojtogatós szexben lelte halálát Damien exe... - ugyan mi másban is patkolt volna el szerencsétlen asszony? Az árnyékok felvetnek némi bizalmatlansági indexet, de persze ez sem olyan súlyos, hogy álmatlanul kelljen hánykolódni tőle. Ez a fonal lehetett volna érdekfeszítő, de elnagyolt, akárcsak Nikki öncsonkítási szenvedélye. Összekapkodott, "nagyobb a füstje, mint a lángja", hanyag hatást kelt, ergo teljesen felesleges hiszti, mert konkrétan nem épül rá semmi.
8, SMS ÜZENETEK KÉNYSZERES RÖVIDÍTÉSE - csak hogy lopjunk már egy keveset egy másik írótól, lehetőleg olyasmit ami már az eredeti kiötlőnél is csúfos kudarcot vallott (Miller). Kedvenceim: bi - bugyi, mó - melltartó...ehhez inkább már nem is írok semmit.
9, ANÁLIS SZEX AVAGY A TELJES MEGADÁS - bizony hölgyeim. Ha esetleg legyűrtétek volna magatokban a kényszert, hogy eme zónátokat output helyett inputként is kihasználjátok, akkor sajnos rossz hírem van. Nem vagytok elég elkötelezettek. Mert mint kiderült, ez a visszavonhatatlanság jelképe. Amennyiben ilyen formában nem vágtak még gerincre titeket, akkor nem is adtátok oda magatokat igazán. Csak arra lennék kíváncsi, hogy mennyiben változik bármi is ha ez az opció teljesül - a nem teljesül állapothoz képest. Még szerencse hogy (legjobb tudásom és ismereteim szerint), ez a vége a "melyik lukat lehet még bevenni" című játéknak (de persze, lehet hogy tévedek, ezeknél az íróknál sosem lehet tudni).
Szurkoltam azért, hogy tíz pont legyen, de nem jött össze. Ezek volnának nyúlfarknyi gondolataim a "műhöz". Nincs mit összegezni (pocsék lenne ha a fenti kivesézés ellenére, még tudnék hozzáfűzni valamit). Jelen könyvünk felkiáltójeles: NE VEDD MEG!
Értékelés: 2 pont