2013. május 28., kedd

Shayla Black és Lexi Blake: A rabul ejtett szűz /2013/

Nálam mindig van könyv. Mindig ott lapul a táskám mélyén, hogyha akad némi szabadidőm, akkor legyen azt mire elpazarolni. Persze ez a pazarlás, nem mindig pazarlás, de az ilyen öt-hat csődörös irományok nem nevezhetők éppen művészeti csúcsnak. Na de a lényeg. Kollégáimat is szoktam odabent a munkahelyemen fárasztani. Annál ha valaki olyan személyiséggel rendelkezik mint én, csak egy rémisztőbb dolog van, ha ennek a személyiségnek a társasága fogékony arra a sok hasznos információra amit ez az illető mond. Munkahelyi körülmények közt azért illik komolynak lenni, de tudjátok hogy van ez... kávészünet, ebédszünet, "elegemvanmárebbőlamainapból"-szünet. És ilyenkor valamivel ki kell szakadni a mókuskerékből. Mások a munkahelyükön recepteket cserélnek. Én alkalmanként benyögök egy-egy frappáns, és szűk jellemzést, vagy színpadiasan agonizálok, vagy felolvasok egy olyan részletet az éppen aktuális könyvből, ami gyomorszájon vágott. Nem állítom hogy nem születtek már érdekes szituációk ebből a közléskényszerből... Még szerencse hogy sem a közvetlen feletteseim sem a férfi munkatársaim nem a pironkodásukról híresek. Szóval amire ki akartam lyukadni... a mai napon a munkahelyemre érkezésem után odahajítottam az asztalomra ezt a könyvet - bízva abban, hátha lesz egy lélegzetvételnyi időm...nem volt. Aztán van nekem ez a kollégám, és mellesleg nagyon kedves barátom, akinek a facsart világnézete, és nem teljesen komplett, de annál komplexebb személyisége már hosszú évek óta piszkálja a szürkeállományomat. A maga lezserségében, odabattyog hozzám, én nyakig merülve a munkában... játszik egy kicsit azzal a szivárványszínű spirális készségfejlesztő bizbasszal, amivel a lépcsőkön olyan jókat lehet mókázni, feltéve ha az ember három éves, és ami ugyan az én asztalomat díszíti, de nem az enyém. Technikailag. Gyakorlatilag a kolléganőm vette, behozta, én pedig azóta is vigyázok rá... De már megint elkalandoztam. Szóval megbizgerálja a játékomat - most hagyjuk hogy nekem ilyenkor már milyen kétértelmű frázisok kacsáznak keresztül az agyamon - kecsesen visszateszi a helyére, majd végigsimít a mutatóujjával a könyv gerincén, kicsit arrébb tolva azt, hogy félrebiccentett  fejével elolvashassa a címet. Szemöldökét kissé összevonja, aztán rám néz, és azzal a kellemes hangfekvésével azt mondja: " Te mazochista vagy. Én alapból nem olvasnék el olyan könyvet, amit egy Lexi és egy Sahyla nevezetű nő írt..." Hát most erre mit lehet mondani? Okos, és kétségkívül bölcs. Ráadásul még a testre simuló fekete póló is úgy áll rajta, hogy attól minden nő szeme könnybe lábad...Hmmm. Mivel sem a hely, sem az idő nem volt alkalmas arra, hogy hosszan kivesézzem neki ennek a könyvnek a mélységeit, így egy komisz fintort vágva visszahessegettem dolgozni. Akkor még csak a történet felénél jártam, de már akkor is nagyon jól tudtam, hogy kollégám - már csak így első ránézésre is - sikeresen rátapintott a lényegre.



"Gavin és fivérei, Slade és Dex beleszeret a férfi új titkárnőjébe, a gyönyörű Hannah Craigbe. Az olajvállalat vezetői tudják, időt kell adniuk a lánynak, hogy jobban megismerhesse őket, mielőtt kiválasztja közülük azt, aki elcsábítja.
Egy veszélyes alak zaklatni kezdi a kisvárosi szépséget, és a testvérek összefognak, hogy megvédjék a lányt - elrejtik egy világtól elzárt helyen. És a fiúk képtelenek elfojtani izzó vágyukat. Míg Slade és Dex szívesen megosztoznának Hannah-n, Gavint tragikus múltja elszakítja a testvéreitől, akik remélik, hogy lány nem csupán viszontszereti őket, de talán a fivérük is visszatalál hozzájuk.
Miután legyőzik a lány kezdeti aggodalmait, a három férfi földöntúli gyönyörökben részesíti Hannah-t, rajongásuk feloldja minden gátlását. Ám a boldogságot rettegés váltja fel, amikor a zaklató a lányra talál."

Kiadó: Ulpius
Oldalak száma: 348
Ára: 3499 Ft




Előző könyvünkben két kan... Ebben a mostaniban már három kan. Ejj, de kis telhetetlenek ezek az írónők! Szeretném azt hinni hogy ez nem függ össze a nemi élet karcsúságával, de ha nem a frusztráltság, akkor mégis mi az ami arra motivál valakit, hogy ilyet írjon? Részemről már ott tartok, hogy legközelebb már csak egy swinger klubról vagyok hajlandó olvasni, mert három fő még társaság, négy pedig már tömeg, és ha már tömeg, akkor miért ne legyen ez a lúd kövér? Félek nem kell olyan nagyon sokat várnom egy ilyen könyvre...
Szóval "A rabul ejtett szűz"... sokatmondó cím. Kapásból levágható belőle, hogy ebben a történetben bezony egy érintetlen, ártatlan hölgyeményt fognak majd megrontani. A fülszöveg után pedig nem marad kétség afelől sem, hogy ez a megrontás expresszsebességű lesz. Nem tudom ki hogy van vele, de valamikor én is voltam ártatlan. Az már más kérdés, hogy nem is emlékszem már arra hogy ez mikor volt, de az tisztán megmaradt bennem, hogy hamvas piciny testem illetve lelkecském ez idő tájt még hajlamos volt a szemérmességre, és a pirulásra. Még szerencse, hogy ezeket a meglehetősen rossz szokásaimat ritka rövid időn belül sikerült levetkőznöm. Visszakanyarodva, igen egykoron engem is fel kellett avatni, de azért álljunk már meg egy pillanatra... Mire én eljutottam odáig, addigra már minden saját kezűleg elsajátítható módon kitapasztaltam mire is jó ez az egész felhajtás - hihetetlen, de a tinikre oly jellemző magányos hancúrkodást én sem vetettem meg (azért lássuk be, egész szépen sikerült körülmagyaráznom a maszturbálást). És akkor adott hősnőnk, a 25 éves Hannah, aki ellentmondva a mai kor vehemens üzekedési statisztikáinak még mindig szűz. Jó van ilyen, ezen nem akadunk fenn, de azért nem is nyaljuk be kötelező jelleggel, főleg nem úgy, hogy hölgyeményünknek soha nem volt még orgazmusa... Tapasztalataim szerint a kettő nem zárja ki egymást, legalábbis nálam nagyon jól megfért a szüzességem az orgazmusaim mellett. De Hannah esetében ez nem így van. Ő 25 éves koráig csukott szemmel, betapasztott fülekkel járt-kelt a nagyvilágban, és egyszerűen lemaradt arról, hogyan is szaporodik az emberiség. És hogy ez miért is olyan élvezetes. De ezzel szemben alig egy-két nappal később már oda az ártatlansága, két bika ölelő karjai közt, a harmadikat pedig másnap délelőtt profikat megszégyenítő technikával lecummantja a szalonban - egy análtágítóval a farában. Komoly. Öregem, nekem ahhoz hogy idáig jussak, évekre volt szükségem...És akkor rögtön van is itt két sarkalatos pont, amit kénytelen leszek kivesézni.
1, Mint tudjuk ezekben a könyvekben nem holmi átlagos szerszámok szerepelnek. Itt mindig a "monster" kategória jelenik meg. Kinek a pap, kinek a papné... szerintem aki komolyan arról fantáziál, hogy felökleli egy 25 centi hosszú, 6 centi vastag répa, azt még sosem öklelte fel egy ilyen. A kedvencem ilyenkor mindig az orális szex. Pasi tarkón csapja a csajt, és kezdetben "finoman", majd a szenvedély exponenciális növekedésével párhuzamosan, egyre vehemensebben szeretgeti a hölgyemény ajkait - könyvekből idézve: szájba b@%%@ (bocsánat), vagy szájba dugja. Ilyenkor kapunk mi kis kezdők is instrukciókat bőven, például "nyeld ahogy nyomom", vagy "lazítsd el az állkapcsod", és "az orrodon vedd a levegőt" (kösz a tanácsot haver, mivel a seggemben is dugó van, így kénytelen leszek megpróbálni...). Kéretik kedves írónőnk arra, hogy legközelebb ha közértbe megy, akkor legyen kedves venni egy méretügyileg megegyező nagyságú kígyóuborkát - lehetőleg a göcsörtösebb fajtából, csak a még realisztikusabb hatás kedvéért -majd miután hazaért, próbálja meg egy szuszra benyelni. És próbáljon meg közben levegőt venni az orrán. Elárulom: nem fog menni. Ha ekkora kígyóuborka simogatja a nyelőcsöved, az már gyomortükrözés. A gégereflexbe már bele sem megyek. Nem fogja tudni senki bemesélni nekem, hogy egy olyan ártatlan nő, aki még magát sem simogatta soha, az a szüzességének az elvesztését követően, alig pár órával később már úgy simogatja a srác nadrágjából előbújó veszedelmet a nyelvével és a manduláival, mintha világ életében ezt csinálta volna. Öklendezés, vagy kényelmetlenség érzése nélkül. Okééééé... lehet hogy nekem sikerült valamit nagyon eltolni tinikoromban...
2, Az análtágító remek dolgod, de tudod ki volna az a hülye idióta aki naphosszat magában őrizné, csak azért mert két dúvad, csupa izom pasi ezt követelné. Dugja a seggébe Ő maga, és járkáljon vele napestig. És ha már itt tartunk, az miért nem került még szóba eddig ezekben a könyvekben hogy a férfiak ezen nyílása legalább olyan érzékeny? Domináns pasik akik tudják mit akarnak, és még egyik sem noszogattatta meg a prosztatáját egy huncut kis női újjal sem...De mellbimbócsipesz, meg össznépi gruppen elfenekeléssel, az bezzeg jöhet vakulásig. Totálisan reális.
A slusszpoén pedig az volt a könyvben, hogy itt már nincs "segglyuk" sem. Helyette jön az anatómiailag helyes kifejezés, a "végbélnyílás". Meg voltam róla győződve, hogy a "segglyuk", mint kifejezés, olvasva eddig a legrombolóbb az emberi libidóra, de tévedtem. A "végbélnyílás" rosszabb, főleg ha a "hüvely" kifejezéssel társul. Mintha egy egészségügyi szaklapot olvasna az ember... És akkor a végére még egy nagy kedvencem. Könyv 312. oldala:

"Gavin újabb adag síkosítót csöpögtetett a végbélnyílása köré, a bőrét masszírozta. Hannah soha nem hitte, hogy ez ennyire jó érzés lehet. Gavin nyalogatta a nyílását, hogy felkészítse a farka befogadására..."

Vagány. Nincs is finomabb egy nagyadag síkosító lenyalásánál...Minden profi így csinálja...Na jó, egyesek csak köpnek egyet... de ez már pornó. Ez így az igazi. Figyelem fiúk! Ha bekenitek kedvesetek még szűz hátsó kapuját, akkor ne hezitáljatok, hajoljatok le, nyaljátok le a síkosítót, aztán lendületesen hatoljatok tövig. Rendesen húzni fog, de ez nem gáz, mert mint látjátok, a sokat tapasztaltak is így tesznek. Majd hajoljatok kedveseitek ajkaira, és csókoljátok meg azokat... csak úgy siklani fog egymáson a nyelvetek.

Így felelevenítve ezeket a dolgokat egyszerűen nem hiszem el, hogy elolvastam ezt a könyvet. Annyi technikai bakit halmoz egymásra, ami már elismerést érdemel. Főhőseink pedig... pasik a javából, három tesztoszteronagyú milliárdos, de mégis érzékeny lelkivilágú alak - ó, hát persze - akiknek csupán egy álmuk van: megosztani egymás közt a szeretett nőt. Az egyik srác a "jókedélyű", a másik a "faszagyerek", a harmadik a "morgó" - ez utóbbiban (Gavin) még lett is volna fantázia, de aztán Ő is beállt a sorba. A történet lapos, érzelmileg egyáltalán nem kidolgozott, in medias res rögtön a sűrűjében vagyunk... Pocsék. És mellesleg ezek a nagyon kemény legények, mind komoly gyomorpanaszokkal küzdhetnek, mert oldalanként legalább egyszer felbukkan a "felfordult a gyomra" szószerkezet ilyen-olyan formája. Mindenkinek mindig hányingere van, kivéve Hannaht, az egyetlen személyt, akinek még helyenként oka is lett volna rá. Eme remek részemről csatlakozik az Asztal három főre mellé. Két egyformán értékelhetetlen könyv, mindössze annyi különbséggel, hogy a péniszek száma az egyikben egyel több.

Értékelés: 0 pont
Share:

27 megjegyzés:

  1. Ismét köszönöm neked.Láttam már olyan oldalt,ahol kifejezetten a könyv mellett szólnak.Ezekkel az emberekkel valami nagyon komoly probléma van.
    Nálam ott szakadt el végleg a cérna,amikor a mi kis szűzies üdvöskénk tágítóval a fenekében egy csapat munkással a nyakában ül a kocsmában és a helyes nyelvtani szabályokról oktatja őket,miközben arról siránkozik,hogy szegénynek nem pakoltak bugyit és melltartót.Na itt dobtam le a könyvet kb.100-ra és 2 napig kézbe se vettem.

    Üdv:Nicole

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Nicole!

      Még mindig hálás vagyok kitüntető figyelmedért, és hogy elolvasod a bejegyzéseimet. Ez egy oda-vissza dolog, nekem is jól esik ha azt hallom, tapasztalom, hogy megegyezik mások véleménye az enyémmel. Nekem a mélypont a síkosítós dolog volt, de az a jelenet, amit te említesz, egyenesen röhejes, és otromba volt. Van olyan mérvű felháborodás, amit nem vagyok képes már poénos formában lereagálni, és ez ezek közé tartozik. Stílustalan, visszataszító. Ha ebbe belefolytam volna, akkor jelen kritikám a kedélyes/poénos hangulatból rekordsebességgel csapott volna át célirányos negatív véleménynyilvánításba, amiben a kiadóktól, a lektorokig mindenkit szidok, mint a bokrot. Mert az egy dolog, hogy el lehet ezekről a könyvekről viccelődni, de ha nagyon komolyan górcső alá veszem, akkor marhára elszomorít, hogy annyi értelmes, és sikeres könyv helyett, hazánk egyik legnagyobb kiadója, ezeket a kacatokat vásárolja fel. És tudod mit, magamra veszem, mivel úgy érzem teljesen hülyének néznek. Hogy lenézik az értelmi képességeimet, és az olvasóközönségét is. Az már más tészta hogy a neveltetésem egyik alapja az volt, hogy mindent el lehet viselni egyenes gerinccel, és stílusosan. Így inkább abból indulok ki, hogy ha már sz@r (már elnézést :)), akkor annyi jó legyen benne, hogy ahelyett hogy zokognánk felette, inkább kinevetjük. :)

      Törlés
  2. Komolyan nem bírom...te veszedelmes vagy a "hólyagomra"
    Nos én végigszenvedtem, nem kicsit, a felénél már a hajam téptem, még jó, hogy sokan voltunk vele így, akik egy időben olvastuk, így a heveny agybaj közös élménnyé fajult :D. Kemény 1 óra alatt kiolvastam, és annyira maradandó, hogy félek a következő könyvtől. Ráadásnak rávett, hogy romantikus regényt kezdjek el olvasni, ami már a sokk felső határa...
    Legközelebb, megvárom, hogy elöbb elolvassam a kritikát, és csak utána merüljek el a könyvben.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Pincode!

      Nem tudok egyéb jó tanáccsal szolgálni, mint hogy kitartást! :) Nagyon jó dolog az ha valakinek tetszenek a kritikáim, de azért az enyém is csak egy a sok vélemény közül. Szóval ki tudja... lehet olyan alkalom, hogy neked tetszeni fog egy olyan könyv, ami nekem nem. Bár az nem ebből a kategóriából fog kikerülni, szerintem. Épp a minap fejtettem ki a molyon, hogy ezek a könyvek is jók valamire. Ha mást nem akkor arra hogy jót derüljünk rajtuk. Én nem bánom, ha hülyeséget kell olvasnom, sőt van egy igazán jó oldala is ennek... nagyon egyszerűen lehet belőle viccet csinálni. Ami hátrány, hogy ha jó könyvet kell majd véleményeznem, azt sem fogom már tudni merre kezdjem el. :D Most az Élvezd a vaníliát olvasom, és komolyan zavarban vagyok. Ne vicceljünk már egy punci, egy fütyivel... snassz. :D Mi lesz velünk, ha ez a csoda is elmúlik, és nem lesz több biztonsági jelszó, meg paskolás, dildók tömegével? :D A mezei szex, a jól megszokott módon... pfff. :D Félek tőle hogy lassan kezdek agybajt kapni... :D

      Törlés
  3. Kedves Linda!

    Az élvezd a vaníliát nekem spec nagyon tetszett. Végre egy könyv amin lehetett nevetgélni, és nem a konfliktus áll a középpontban, csak kiegészítőnek. Nagyon tetszett, hogy egy alapvetően visszahúzódó csaj, és erős pasi, hogyan tudnak különösebb tragédia nélkül, változtatni, mindkettejük megelégedésére.

    A közepe tájékán majd jókat derülsz, a dilidó nem fog hiányozni...én elképzeltem a szitut és tuti nem úszta meg a csaj csuklótörés nélkül ( ha elolvasod érteni fogod a virágnyelvet)
    De a kritikádra kiváncs leszek...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így nagyon előre az Élvezd a vaníliát-ról annyit, hogy nekem sem volt vele bajom, sőt egészen összeszedett kis könyvecske. Ebből következik, hogy a várható kritikám róla, valószínűleg nem az a nagyon vicces fajta lesz. Csak a rém rossz könyveknél képes teljes erőbedobással aktivizálódni a poénos oldalam. Azért itt is lesz majd egy-két szösszenet, de mivel nem sikerült a könyvnek tótágast állítania, így vélhetően pozitív hangvétellel fogok tudni nyilatkozni róla. :) Éééés igennn... egy rúgóra jár az agyam az írónőkkel, mert az ebben a kritikámban feltüntetett hiányzó aspektus bizgerációs formában a vaníliánál meg is jelenik... :D Finom... :D De erről bővebben majd, ha a kritikát írni fogom. Reméljük ez holnap este meg is fog történni. :)

      Törlés
  4. Újabb csodás kritika, amin könnyesre röhögtem magam. Köszönöm! :'D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, mint mindig. :) A válaszlevelet neked már két napja írom. :) Ne haragudj, de ma is fél nyolckor estem be az ajtón, még nem ettem ma semmit (ha így fojtatom fogyni fogok! :D), és két másodperc illetve az eltökéltség tart még ébren. Remélem holnap már utolérem magam, addig is tarts ki te is csajszi! Munka, meg miegymás... hogy esne bele a franc. :D

      Törlés
    2. Szívesen, mint mindig. :)
      Jó tudni, hogy legalább elkezdted. :D Nyugi, majd küldöd, ha lesz időd. :)

      Törlés
  5. Én sajnos nem tudtam ennyire humorosan megírni a kritikámat erről a borzadályról, de köszönöm, hogy neked sikerült :) Remekül szórakoztam rajta :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! :) Megindított a történet összetettsége... :D
      Elolvastam a kritikád, és szerintem teljesen egyben van. Én képtelen vagyok komoly szemszögből véleményt nyilvánítani ilyen könyvekről. Egyszerűen nem megy. Ami értékelhetetlen, az értékelhetetlen. Pont. De ha már az akkor legalább álljuk körbe és röhögjük ki. Gonosz vagyok... :D

      Törlés
    2. Nekem meg épphogy komolyabb szemszögből sikerült erről, mert egyszerűen annyira szenvedtem már rajta, hogy a borotvapenge ott volt a kezem ügyében, tuti, ami tuti. De körberöhögésben elég jó vagyok :D Ha találsz még efféle "gyöngyszemeket" - és az Ulpiusból kiindulva miért ne találnál -, szenvedhetünk rajta együtt xD

      Törlés
    3. Körbe fogjuk röhögni őket bizony. :) A piac virágzik, nem félek attól, hogy a humoros/kritikus oldalam munka nélkül fog maradni a következő időkben. Gyere az erotikus romantikusok zónába molyolni, és akkor ott is figyelemmel tudlak kísérni, meg te is mindenki mást. Vagyunk néhányan akik meglehetősen lelkesen preferáljuk az "álljuk körbe és röhögjük ki" elvet. :)

      Törlés
    4. Akkor megyek :D Majd én elolvasom a Rabul ejtett szűz 2-t, és azon fogok agyvérezni a csoportban, mondjuk vizsgák után XD

      Törlés
    5. Már alig várom! :D Minél többen vagyunk, nekem annál nagyobb a meggyőződésem, hogy nem én, hanem a világ van megőrülve odakint. Ha ezt a logikát lekövetjük, akkor a végén még az fog kijönni, hogy ez az egész nem más részemről, mint saját önnön magam bizonytalanságának kompenzációja... :D Hah! Na ennyire azért mégsem, de mindig megnyugtató a tudat, hogy nem csak én kaparászom a falat ezektől a remekektől. :)

      Törlés
    6. :D Ó, ugyan már :D Én is visítok az ilyen logikátlan maszlagoktól... Nem is kicsit.

      Törlés
  6. Nem bírom megunni ezt a bejegyzést. xD Kedvencem. ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök neki! :) Most visszaolvastam én is... :D Marhára humoromnál voltam, amikor írtam. :D Nem tudom hol gyülemlik fel bennem ennyi hülyeség... :D

      Törlés
  7. A kritikád nagyon tetszett , de könyv egy borzadály. Kb 50 oldalt olvastam el, amikor végleg kiakadtam, beleolvastam a közepébe aztán a végébe (pedig sosem szoktam ilyet csinálni, mindíg türelmesen végigolvasok) és rájöttem , hogy ott sem jobb mint az elején, és én ezzel be is fejeztem ezt a könyvet, ezért én nem bírom munkára az agysejtjeimet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bölcs vagy. :) Én is az a fajta vagyok, aki ha már elkezd olvasni valamit, akkor azt tisztességgel be is fejezi. De néha, csak olykor-olykor, de jó volna ha el tudnék szakadni ettől a kényszeremtől! :D Megkímélhettem volna magam már nagyon sok fájdalmas pillanattól. :D Köszönöm a dicsérő szavaidat! :)

      Törlés
  8. Még szerencse, hogy ha new adult könyvről van szó (főleg, ha ulpius-os), mindig elolvasom vásárlás előtt a molyos véleményeket (onnan jutottam el hozzád is) és bár egészen biztos vagyok benne, hogy ennek a könyvnek a közelébe se megyek, hála az óva intő bejegyzéseknek a molyon, a kritikádnak köszönhetően maradandó emlék marad :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazán köszönöm ezeket a kedves szavakat. :) Igazán bölcs megoldás, hogy mielőtt vásárolsz - főleg ebben a kategóriában - előtte utánaolvasol a véleményeknek. Bár tudnám azt mondani, hogy ezen kategórián belül találtam már olyat, ami megérte... de nem. :) De kitartóan kutatok tovább... :D

      Törlés
  9. Nemrég követem csak az oldaladat, de merem állítani, hogy nagyon jó útmutató. Nagyjából egyezik az ízlésünk és ugyan még mindegyik könyvet nem olvastam,kb. csak a 70 százalékát, szinte mindegyik kritikáddal egyetértek. Sajnos itt ennél a könyvnél viszont nem tudok elmenni az értékelésed mellett, ami 0 pont.Én a SZ.A.R. kategóriába tettem volna, mert ha a Rossz ágy jó pasi ott van, akkor ennek még inkább ott a helye. Ez az a könyv, amit nem tudok végigolvasni, mert annyira abszurd, elrugaszkodott, bárgyú és még sorolhatnám,ahogy te tetted, hogy nem megy. Felnőtt életemben ez az első eset. Ha másért nem a kritikádért érdemes volt erre a könyvre kattintanom, hemperegtem a röhögéstől. :-) Ez nagyon köszönöm neked.:-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudod, így utánagondolva, van abban valami, hogy lett ez 0 pontos... Az a baj, hogy a pocsék árnyalatainak a meghatározásában pocsék vagyok.:) Mert ha valami értékelhető, akkor azt ugyebár lehet értékelni. Ha valami már annyira rossz, hogy értékelhetetlen, akkor ott én teljesen zavarba jövök. Igyekszem árnyalni, de minek... :D Én úgy vagyok a könyvekkel, mint a filmek esetén az IMDB-vel. 5.0 alatt már nincsenek elvárásaim. De egyetértek veled, ez a könyv is minden további nélkül beleillik a SZ.A.R kategóriába. Hogy miért nem oda tettem, azt így utólag nem fogom tudni megindokolni. Lehet hogy nem voltam vérmes hangulatban.:)
      Ami nekem betette a kaput, és amit nem voltam képes végigolvasni, az az Osztozni Hailey-n c. remek volt. A fogalmazás igénytelensége egyenesen borzadály abban a könyvben, nem értem hogyan engedhették ki egyáltalán a piacra.
      És köszönöm, hogy itt vagy, és olvasod az agymenéseimet! :)

      Törlés
  10. Teljesen egyetértek veled. A munkámban is sokat kell értékelnem és ott is a rossz és a nagyon rossz között nehéz, hogy milyen pontot is adjak...Köszi az újabb intést, akkor ezt a könyvet még csak számításba sem veszem:-)Én is örülök, hogy rátaláltam erre az oldala:-) A te könyvedet pedig kifejezetten élvezem:-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Annak nagyon örülök, ha az én könyvem tetszik... azért nincs akkora önbizalmam hogy azt higgyem én fogom majd bemutatni a világmindenségnek, hogyan is kell fogalmazni... :D De ha képes vagyok elszórakoztatni egy kis ideig egy-két embert, akkor nekem már teljes az öröm. Amúgy nem szoktam embereket teljesen lebeszélni egyik könyvről sem, mert nem tudni, kinek mi jön be... Inkább arra alapozom a véleményeimet, hogy az átlagos értelemhez mérten, vajon mekkora tömeget fog kiakasztani. Így neked is azt javaslom, hogyha egyszer lesz egy kis szabadidőd, akkor lesd meg ezt a könyvet is. Ha máshogy nem is, de esettanulmányként fel lehet fogni... :D Csak ne következtess belőle, mert az rémisztő végeredményeket szokott szülni! :)

      Törlés
  11. Őszintén köszönöm az élményt, amit ez a kritika adott, nagyon rég nevettem már ennyire hangosan egy ilyen összetett véleményre :D Olvastam én is ezt a csodát, felelevenedtek az emlékek rendesen :'D

    VálaszTörlés