2013. augusztus 9., péntek

L. Marie Adeline: S.E.C.R.E.T /2013/

Hmmm... Szóval el nem tudtam képzelni, mi hiányozhat még az erotikus könyvpiacról. Teljesen idáig. Most már látom, mi volt az, ami hiányérzetet generált bennem. Eddig nem nagyon kapott teret a kétségbeesés a sorok közt. Bár mondjuk elég kétségbeejtő olvasmányokat sikerült eddig is a terítékre varázsolnom, mégis azon olvasmányok tömegét, amik az előzményekben figyelő tekintetem, és helyenként szúrós véleményezésem alá sodródtak, annyival nyugtáztam, hogy van a bolygónkon néhány olyan hölgyemény, akiknek élénk a fantáziája. És ezzel szemben elég félénkek ahhoz, hogy ne kipróbálják a pikánsabb erotikus dolgokat, hanem inkább merengjenek róla, majd azzal a lendülettel meg is írják az agymenéseiket - néha meglehetősen stílustalan, és otromba módon. Na de, ez volt a múlt! És íme a jövő! Jelen könyvünk sok szempontból eleget tesz a tartomány kritériumainak. Van benne szex - méghozzá a burkoltabb, ízlésesebb formában. Van még neki története is. Sőt még sok fogalmazási hiányosságot sem róhatunk fel neki. Ez jó! - gondolhatnánk, és gondoltam én is, majd a könyv második felében kénytelen voltam megint elkönyvelni: rémisztően merész távlatok bontakozhatnak ki, ha hagyjuk hogy azon írók tömege, akik az erotikus kategórián belül alkotni kezdenek, vészfék nélkül, alkotni is kezdjenek.

"Férje halála óta Cassie Robichaud magányosan és szomorúan tölti mindennapjait. Napközben felszolgálóként dolgozik a New Orleans-i Café Rose-ban, esténként pedig egyedül tér haza üres lakásába.
Ám az élete örökre megváltozik, amikor a kezébe kerül egy különös kis jegyzetfüzet, amit egy titokzatos nő felejtett a kávézóban. Egyre jobban magával ragadják a füzet lapjain rejtőző szókimondó vallomások, és a notesz végül elvezeti a S.E.C.R.E.T. nevű különös társasághoz, amelynek célja, hogy valóra váltsa a nők legtitkosabb erotikus fantáziáit."

Kiadó: Libri
Oldalak száma: 310
Ára: 3490 Ft

A fülszöveg elolvasása után én nagyon lelkes voltam. Egy társaság, aminek a célja, hogy valóra váltsa az ember erotikus fantáziáit? Ugyan már, kérem szépen, remek kis mókának ígérkezne egy ilyen dolog. És mivel vénséges vén koromra nem egy-két dolgot láttam már, így a realitásérzékéről híres tudatom, látatlanul szövögetni is kezdte előre a lehetséges vezérfonalakat. Mindenki tudja, hogy léteznek ilyen-olyan klubok, nincs ebben semmi újdonság. Kezdhetjük rögtön az egyik legfelkapottabbal a swinger klubokkal, de szinte minden fétisnek van egy közössége, ahol kiélhetőek a kissé szokatlan vágyak. Na bum! Amióta léteznek bordélyházak, azóta léteznek az ilyen társaságok is. Aki akarja kipróbálja, aki akarja nem. És ugyan nekem még nem volt közöm ténylegesen egy ilyen társasághoz sem, piszkálja a fantáziám a működésük. Hát egy istenverte ökör voltam, hogy azt hittem, hogy ez a könyv majd közelebb visz az igazsághoz! Merthogy itt szó sincs semmi ilyesmiről. A S.E.C.R.E.T leginkább egy női önsegélyező egylethez hasonlít. Olyan mint a Máltai Szeretetszolgálat, annyi különbséggel hogy a S.E.C.R.E.T nem ruhával, és étellel segíti a rászorulót, hanem farkakkal. Remek. És akkor ezek után várjam el azt a férfiaktól, hogy épeszűnek ítéljenek meg bennünket.
A történet a következő...
Van ez a csaj, akinek meghalt a férje, de amúgy sem volt túl rózsás a házasságuk. Hölgyeményünk magába roskad, és nem kerül ki az érzelmi bénultság bódult állapotából. Érett harmincasként, ahelyett hogy azon gondolkozna, hogyan álljon talpra, öt szexmentes év után is a legtöbb amire képes, elsüllyedni a saját nyomorában. Lábat, és egyéb testrészt nem szőrtelenít, maszturbálni még akkor sem hajlandó, amikor sikít érte a szervezete... de ezen felül hosszú mondatokon keresztül képes a saját szerencsétlenségét ecsetelni. Szeretem az ilyen felvezetéseket. A hisztit. Mert oké, hogy hölgyeményünk egy kicsit elkeseredik a férje halálát követően... nem is amellett kampányolok én, hogy ne keseredjen el. Na de hogy 5 évvel később is még mindig ott tartunk, hogy Ő mennyire fásult, meg boldogtalan, meg nincs az életében semmi izgalom... Könyörgöm, minden nehéz időszak után jön egy regenerálódási szakasz, aminek előbb-utóbb vége lesz, hacsak nem süllyedünk bele nyakig, és szeretgetjük, óvjuk-védjük. A lelkünk tudja mit akar, és jelez amikor eljött a továbblépés ideje. De ezért tenni is kell. Ha egy albérletben kuksolunk naphosszat a macskánkkal az ölünkben, és elutasítjuk a főnökünket is, annak ellenére hogy az ipse maga a megtestesült vágyálom, akkor ugyan már ne csodálkozzunk azon, hogy egyik reggel arra eszmélünk, hogy bőven meghaladtuk már az ötvenet, és nem tettünk semmi érdemlegeset. Ha valaki úgy érzi, hogy le akarja igázni az élet, az álljon a sarkára, és már csak azért se hagyja magát! Na de fogadjuk el, hogy nem mindenki gondolkozik így, például hősnőnk se. De nincs ok a pánikra! Mivel van ez a társaság, ahol a belépési feltételek egyik elengedhetetlen része, hogy lelkileg nyomoréknak kell lenni. Anélkül nem megy. Szóval jönnek ezek a nők, és odatolnak az arcod elé egy brosúrát, hogy tessék, mi majd valóra váltjuk a legvadabb szexuális fantáziáidat is. Na de nem azért hogy kielégült legyél! Nem! Mi 10 lépésben megmutatjuk majd neked, mire is képes 10 különböző méretű, vastagságú, és keménységű farok... megtudhatod, hogyan leszel kívánatos, hogyan billen helyre ezáltal az önbecsülésed. És hogyan felejted majd el a félelmeidet. Ó, hááát, hooogyne...!
Az én értelmezésem:
Van különbség az organikus vibrátor és a szerető, illetve a szerető és a társ közt. Az organikus vibrátor az akit felszedsz egy éjszakára, addig jó, de nincs folytatás. Nem tud rólad leginkább semmit, és viszont. Lehet hogy bennem van a hiba, de én magas ívből tennék az ilyen kalandokban szereplő férfiúk véleményére. Elvisz magával, vagy én viszem el magammal, tök mindegy, amennyiben részt vesz a dologban egy biztos: vonzódik fizikailag. Ebben a helyzetben nem is kell ettől több. Pont ezrét irreleváns a véleménye a személyemről. Lehet hogy az orgazmus pillanatában azt fogja nyögni, hogy "istenem, de jó vagy" illetve hogy "csodálatos vagy!", de ez nem lesz egyenlő soha azzal, ha valaki olyasvalaki suttogja ugyanezt, aki ismer is.
A szerető véleménye, helyzettől függően releváns. Attól függ mire, illetve mennyire mélyen építkezik a háttérben megbújó kapcsolat. Ha van tisztelet, hovatovább barátság a mellékletben, akkor a szerető véleménye nem feltétlenül elhanyagolható tényező.
A társ a non plus ultra... itt már feltételezhetően van érzelmi kötődés is, ami a személyiségednek szól. Itt érdemes odafigyelni arra, mit mond a másik. De könyvünk nem az utolsó két példára építkezik, hanem az elsőre. Aláírsz egy szerződést, kitöltetnek veled egy idióta nyomtatványt, és már jöhet is a hullámvasút. 4-6 hetente megjelenik előtted egy csődőr, akiről fingod sincs hogy kicsoda-micsoda. Megkérdezi tőled, hogy benne vagy-e a következő lépésben, és miután te elhaló hangon igent rebegsz, már jön is az erotikus masszázs, a nyalom-falom, és a szex... Nos, én fel nem tudom fogni, hogyan erősödhet meg egy nő önbizalma azáltal, hogy az ágyába vezényelnek x különböző pasit. Bennem máris epés szájízt hagyna annak a tudata, hogy ezek a pasik azért vannak ott, mert ez lett nekik feladatként kiosztva, és azért mondanak szépeket, mert azt kell tenniük. Akkor már bízzák csak rám, felcsípem magamnak, akit akarok, és akkor biztos lehetek abban, hogy a másik fél azért van ott, mert ott is akar lenni. Őszintén.
A másik bajom az volt, hogy hősnőnk vagy tucatszor csodálkozik el azon, hogy ez most tényleg vele történik-e? Annyira kedvem lett volna, jól megrángatni, és az arcába üvölteni, hogy "igen, te idióta, veled!", hátha akkor abbahagyja... de nem hagyta abba. Még a végén is szorgalmasan csodálkozik...
A helyzetek pedig... A furfangos kérdőívben, amit az elején kitöltetnek vele, olyan kérdések is voltak, hogy "szeretnéd-e hogy megmentsenek?", vagy hogy "szeretnéd-e hogy hercegnőként kezeljenek?" vagy hogy "szeretnél-e híres emberrel együtt lenni?"... ez utóbbin egyenesen feljajdultam, mert már akkor sejtettem, hogy ebből otromba nagy gáz fog keletkezni a könyv közepe-vége felé. És lett is! (Egyem azt az előrelátó fajtámat...) A híres emberrel való kalandban, egy rapper a másik érintett fél. Hát ezen már nem jajongtam, hanem egyenesen nyivákoltam kínomban... Rögtön 50 Cent ugrott be - hogy honnan, azt nem tudom, merthogy úgy egy az egyben ki nem állhatom a rapet... De a feltételezésen jót kuncogtam magamban. Elképzelve ahogy az a jól megtermett néger, az egyik S.E.C.R.E.T.-es csajjal egyeztet:
- Te figyu má', nincs valami magába fordult harmincas a palettádon, aki egy neves embernek akarja betudni a legközelebbi orgazmusát?
- De, most hogy mondod... - hölgyike belekotor a fiókjába, és a pasas elé dob egy aktát. - Szerintem ez pont neked való lenne. Igaz kicsit búskomor, meg nem ismeri az epilálást...
- Ááá! Az az igazi! Nincs is jobb, mint egy naturalisztikus punci...
- Ha te mondod...
- Hidd el, ez kell nekem. Nem bírom már a sok tökéletes, segges-bögyös, sima bőrű, és jó illatú fullextrás nőt... Mindent meg lehet unni. Nekem most valami meghatározóan hétköznapi kellene...
- Hát ez a nő pont ilyen!
- Remek! Akkor hozd össze a randit. Teljes arzenállal, testőrséggel fogok menni, és vélhetően két órával hamarabb fogok érkezni, mint a nő...
- De miért? Elfoglalt üzletember vagy...
Benga négerünk vállat vonva, lezserül legyint.
- Ne foglalkozz ezzel. Az üzlet várhat. Főzni akarok a csajnak...
- Főzni?
- Igen. Főzni. Valami levest mondjuk... Ettől a háziasszonyi feelingtől kedvem szottyant köténykét húzni...

Na de most komolyan... hihetetlen, és banális. Leginkább borzalmas az egész. De írónőnk nem áll meg itt! Beszervez egy milliárdost is a képbe, illetve egy képzett vizimentőt is, aki szó szerint megmenti hősnőnket. Az én kérdésem pedig még mindig ugyanaz: miért lesz ettől nagyobb egy nő önbecsülése? Hát ha még hozzátesszük a síoktatót is, aki análisan döfködi meg hölgyeményünket... És még mindig: miért is jó ez így? Mi is az, ami ebben az egészben előre lendíti az önértékelést?
A könyv vége nyitott kérdések halmaza, amiből én arra következtetek, hogy folytatása várható. Nem vagyok ettől nyugodt. Nem látom benne a potenciált, és semmi kedvem egy második könyvön keresztül is végigszenvedni míg a hősnő érzelmileg őrlődik. Ha az érzelmi őrlődés lenne az olvasáskor a fő célom, akkor nem ilyen ponyvákat, hanem hiteles, komoly szakkönyveket, és klasszikus nagyregényeket lapozgatnék.

Értékelés: (fogamat erősen összeszorítva) 5 pont (de csak mert fogalmazásilag nem sok kivetnivalót lehet találni benne) 

Share:

4 megjegyzés:

  1. ez a fogösszeszorítva adott 5 pont ez 50-ből öt?:D
    (tudom, 10-ből, de szerintem nagyon jólelkű voltál.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igyekszem értékelni mindent, amit csak lehet. :-) Ebben a sztoriban ami bukós az a történet maga.:-) Minden más - a stílus, a fogalmazás - egész kerek... De lehet hogy tényleg jószívű voltam...:-)

      Törlés
  2. :D Nekem Eminem ugrott be -végül is a haverja 50 Cent :)
    Haláli a párbeszéd amit rögtönöztél:)

    Az arzenálban szerepel még masszőr,cukrász,pilóta.És ugye a bizottság mind elmúlt 60 éves.Szép kilátásaink vannak.
    Sok "?" és "miééért" fogalmazódott meg az olvasáskor és ahogy véget ért...Biztos folytatást igér.

    Üdv: Nicole

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Eminem nekem is átfutott az agyamon. Ebbe már bele sem akartam gondolni... :D Ha valaki beleír valami ilyesmit egy könyvbe, annak tuti van alapja. De most komolyan... lecummant egy rappert, aki csak annyit fűz a dologhoz, hogy úgysem tudja elrontani, csak ne fogazzon...? a csaj még nem beszélt szerintem erről a kérdésről egy pasival sem. Azért a fogazáson kívül, ha jól akarja csinálni az ember, kicsit komplikáltabb az orális szex... de sebaj, én szedem az igét! :D Na meg ez a zsűri... Ááááá!!!! :D Nem is mondok inkább semmit. Kezdek félni ezektől az íróktól... :D

      Törlés